Áttörés(?)

Sosem kedvelte igazán a sith szülőbolygót. Nem csak a páncélja alá is pillanatok alatt beférkőző, és egész nap irritáló por, a számára kellemesnek ítéltnél jó öt-tíz fokkal hűvösebb hőmérséklet, és a notóriusan megbízhatatlan munkaadók zavarták: az Erő maga is tele volt kellemetlen mellékzöngékkel. A bolygó folyamatosan a sötét oldal felé húzta; csábító hatalommal kecsegtető álmokat látott éjjelente, nappal pedig lényegesen ingerlékenyebb volt a szokásosnál. Szenvedélyei felerősödtek, általában a legrosszabbkor fenyegetve azzal, hogy kicsúsznak az irányítása alól.
Gyűlölöm, mikor ez történik - gondolta magában az adeptus. A szenvedélyek elfojtása ostobaság, hisz mindnek megvan a maga helye és ideje... de épp ez a lényeg. Mindnek megvan a maga helye és ideje, és ez a ballépéseket legkevésbé sem toleráló bolygó meglehetősen szűkmarkúan méri az ilyen pillanatokat. Fanyar mosollyal nyugtázta, hogy az emiatt érzett frusztráció már önmagában további szenvedélyek táptalaja. A gondolat szórakoztatta; ellazult és visszatért a jelenbe.
Szótlanul, rezzenéstelen arccal mérte végig az új jövevényt és az idős twi-leket. A lány érdekes; a vénség még érdekesebb. Tekintete ide-oda cikázott rajtuk, minél több részletet próbálva befogadni. Fülét közben nyitva tartotta, minden egyes szó hangsúlyozásának apró finomságaira is éberen figyelve. Az egész jelenet alatt lazán, de pisztolyai markolatára helyezett kézzel ácsorog.
Munkaadója feléje pillantott a kérdés feltevésekor. Hatásvadászat, vagy megerősítésre várt? Akárhogy is, az öreg puszta jelenléte aláásta az ifjú magabiztosságát, ami egy Inkvizítor esetén azért nem kis szó. Valószínűleg magának is azt hazudja, hogy képes lenne legyőzni az apját. Naiv. Potenciális támadási felület; Anson feljegyzi fejben, részint mint lehetséges célpontot, ha a dolgok úgy fordulnának, részint mint gyengeséget, amit kompenzálnia kell, ha csapatban dolgoznak együtt.
Tekintete alig észrevehetően továbbrebben a másik twi-lek felé. Egy Inkvizítor apja, és az Akadémiával ápol kapcsolatot; a kettejük között vibráló feszültségből ítélve feltehetőleg munkaadója mestere lehetett valamikor. Ha megérte ezt a kort, valószínűleg van néhány veterán trükk a tarsolyában. Meglehetősen magabiztos, és hazai terepen mozog. Veszélyes ellenfél hosszútávon, kérdéses értékű szövetséges pillanatnyilag.
A lány tűnik a legkevésbé fenyegetőnek. Az idős sith szavai utalnak rá, hogy több annál, mint aminek látszik - ez önmagában annyira nem nagy szó. A kora miatt is nehéz komolyan venni. Potenciális ellenfélként leírható, szövetségesként hasznos lehet. Az öreg valószínűleg kémkedni akar rajta keresztül, de túl sokat látott ahhoz, hogy ne számítson rá: eszközét ellene fordíthatják. Nem is reménykedik abban, hogy értékes információkhoz jut, ez inkább gesztusértékű... vagy magával a lánnyal vannak céljai - és az eszköz ebben az esetben a fia, feje tetejére állítva mindazt, amire az Inkvizítor számít.
Briliáns - gondolja a zsoldos, pengeéles, ám elismerő mosolyt villantva az öreg felé, majd szótlanul munkaadója nyomába szegődik. Elvégre a fizetségért meg kell dolgozni.

Végignéz a lányon. Fiatal. Vonzó. Az öltözéke nem bíz sokat a fantáziára.
Ezzel szemben Anson nem különösebben ad a külcsínre. Permanensnek tetsző borostájával vívott harcát már rég feladta, most sem borotválkozott vagy két napja. Akrobatikus mozgásait nem akadályozó, flexibilis páncélt visel, melyet itt-ott lézertalálatok deformáltak és színeztek feketére. Övén két pisztoly: a jobb oldali kecses, pontos jószág, mely félautomata tüzelésre is képes, és nem egyhamar fogy ki; ezzel szemben a bal pisztolytáskájában lapuló lényegesen lassabban tüzel és gyorsabban merül le, de nagyobb távra is meglehetősen pontos, és nincs az a testpáncél, amit ne vinne keresztül. Mindkettő kissé viharvertnek tűnik. Páncélja fölött a ruhatára jelentős hányadát kitevő durva, de strapabíró barna köpenyeinek egyikét viseli. Viszonylag vastag, de nem eléggé - még csuklyáját mélyen az arcába húzva is meglehetősen fáznak a fülei.

A fátyol miatt nem meri megkockáztatni, hogy ellenőrizze a lány kisugárzását, különösen nem az öreg közelében. Nem áll szándékában felfedni képességeit. Különben is, a "mester" megszólítás, és az övön fityegő lézerkard elég egyértelműen jelzik, mire célozhatott a vénség a "több egyszerű játékszernél" félmondatával.
Egészen lenyűgöző, mennyire nem tudja, mit akar - mereng a zsoldos a hivalkodón viselt fegyver és az éppoly hivalkodón fitogtatott nőiesség kontrasztján. - Ebből is látszik, mennyire tapasztalatlan... mégis, az elkövetkező hetek, hónapok róla fognak szólni. A két sith konfliktusának ütközőjeként neki lesz a legtöbb lehetősége fejlődni. Ez az öreg tervének lényege - még csak manipulálnia sem kell a lányt, elég, ha az első kézből tapasztalja meg, milyen az Inkvizítorunk. Már ha elég értelmes hozzá, hogy meglássa. Persze ha nem lenne azon a szinten, nem bízta volna ránk.
Elvigyorodik.
Ha az a célja, hogy a lány megtapasztalja, milyen, mikor visszaélnek vele és kihasználják, az egyetlen kiút, ha őszinte tisztelettel és odafordulással kezeljük. Ez az, amire a legjobban vágyik - és ez az, amit a sithek között sosem kaphat meg. - jut el a végkövetkeztetésig, majd ennek jegyében barátságos mosollyal kezet nyújt.

- Anson Cardan, problémamegoldó és megélhetési gyilkos - mutatkozik be. - A kettőt gyakran nehéz élesen elválasztani.

Úgy tűnik, a bemutatkozással csöppet túllőtt a célon, ami ugyan a jelenleg viselt személyiségéhez tökéletesen illik, de semmiképp sem túl tünteti fel túlságosan bizalomra méltóként új társa szemében. Na nem mintha ne lenne bőven alkalma ezt korrigálni az eljövendő időben.

- Örvendek, hogy megismerhetlek - hajt fejet, majd, ha a lány nem kezdeményez beszélgetést, főnöke irányába int hívogatóan, és a twi-lek nyomába szegődik.

Kellemetlen - húzza el a száját Anson. A lány tapogatózásai nem derítenek fel semmit vele kapcsolatban, ebben biztos. Az Inkvizítornak ez a gusztustalan kis húzása viszont bosszantja: fénykardot használó ellenféllel szemben az álcáját fenntartva nincs sok esélye. Csak abban reménykedhet, hogy az exjedi nem túlságosan képzett a lézerlövedékek visszaverésében, különben a helyzet különösen előnytelenné válik számára.
Bár szükség esetén elég gyorsan képes regenerálni magát, úgyhogy egy esetleges vereség nem járna túl kellemetlen következményekkel, ez a küzdelem fogja eldönteni, hogy melyikük hol áll a képzeletbeli rangsorban.
A vereség elfogadása mellett szól, hogy ez esetben álcája betonbiztos maradna, ami jelentősen megkönnyítené a dolgát, ha esetleg társai ellen kellene fordulnia; ráadásul a lányt könnyebben manipulálhatná a büszkeségére apellálva, és társai lenézését is végső soron elkerülhetné, elvégre egy jedit egy nem erőhasználó lőfegyveressel szembeállítani többnyire borítékolható eredményhez vezet. Ugyanakkor a győzelme esetén a twi-lek bizonyára jobban hallgatna a szavára, a lányt ugyanúgy tudná manipulálni (csak ezúttal a gyengesége miatti frusztrációra kellene játszania), és lényegesen kisebb lenne annak a kockázata, hogy a sith feláldozhatónak ítéli. Igaz, ha túlteljesít, és átkerül a "fenyegetés" kategóriába, az sem sokat segít.
Előbb lássuk, mire képes a lány, utána ráérünk aggódni minden más miatt - halasztja el a döntést végül, majd főnökéhez fordul.
- Azt hiszem, célszerű lenne beszereznem egy vibropengét - jelenti ki hűvösen, épp csak leheletnyire érzékeltetve munkaadójával, mennyire unfair elvárás részéről, hogy egy jedivel nyíltsisakos küzdelembe bonyolódjon. - Mikorra érjek a megbeszélt helyre?

Az összecsapásig hátralévő időben bőven van ideje gondolkodni és lélekben készíteni magát a harcra.
Nem nagyon tetszik neki ez az egész, de így utólag visszagondolva maga sem érti, hogy miért nem számított valami hasonlóra. Hiszen az élete már a Jedi Templom oltalmazó falai között is próbák és kihívások sorozatából állt, egyetlen bukását pedig sokkal tovább észben tartották tíz sikerénél. Már csak ebből kiindulva is biztos lehet abban, hogy mindez abban a csapatban, ahová most került hatványozottan igaz, így nem engedheti meg magának a kudarcot, dacára annak, hogy igazából a vereségnek is meg lenne számára az az előnye, hogy utána nyilván legalább hagynák őt pár napra szobájába kucorodni, akkor pedig legalább lehetne végre néhány nyugodt napja, amikor senki nem vár tőle semmit..
Bármennyire is csábító gondolat a gondtalan pihenés a sith nagyúrtól kapott kiképzés után, mégis el akarja kerülni a teljes megszégyenülést. Semmilyen más szempont nem foglalkoztatja, eszébe sem jut, hogy egy túl jó szerepléssel apja haszontalan játékszeréből akár veszélyforrássá is előléphet a sith szembenén. Most csak az ittben, a mostban és a közeljövőben gondolkodik, mert érzi, vagyis tudja nagyon jól, hogy meg akarják alázni, nevetségessé akarják tenni és viccet csinálni belőle..
Őt, akit hogyha szeretni nem is, de az a minimum, hogy tisztelniük kellene, azok után, amiken keresztül ment. Hiszen ő, Lanari Flor önként és saját erejéből tört ki a jedik hazugságainak sűrű köréből, a sötét oldalra pedig a Galaxis legelvetemültebb gonosztevői testén vagdosta át magát. Amúgy sem azért szenvedte át az elmúlt évet egy sith nagyúr oldalán és úszta meg mindezt ép testtel és elmével, hogy most a bukásán élvezkedjenek. A legkevesebb, hogy nem nézik le..
Ahogyan pedig mindezt így végiggondolja megszállja pont az harag és gyűlölet, amire most szüksége van. Új mestere büszke lenne rá, régi már kevésbé, de ő nem is érdekli, egyszer úgy is meg fogja ölni, hogy emlékétől szabaduljon végre..
Mire eljön az ideje az összecsapásnak, már egy másik Lanari érkezik, akit a sith inkvizítor és társa korábban megismerhettek, bár külsőleg a különbség csak annyi, hogy fehér kabátján felhúzta a cipzárt, zöld szemeiben pedig ott lángol a színtiszta gyűlölet. Ha érzékeli is a hideget, most csak doppingolja őt a nyomában járó fájdalom, ahogyan Anson puszta jelenléte is. Gyűlöletét olyan könnyedén irányítja új társaira, de különösen persze jövendő ellenfelére, mintha azt egy reflektor fényével tenné.
Könnyű dolga van. Lézersebzette páncél, borostás arc, valamint a felejthetetlen bemutatkozás. Ezek alapján Anson Cardan pusztán egy lélektelen zsoldos, aki elvek nélkül öl csak a pénzért, vagyis a legundorítóbb söpredéke az egész ismert Galaktikának..
Nem esik túl nagy nehezére őt űrkalóznak képzelni, márpedig, ha valakiket igazán és tiszta szívvel gyűlölt, azok pont, hogy azok a kalózok voltak, akik miután végigmészároltak néhány védtelen kolóniát szerencsétlenségükre pont vele kellett, hogy találkozzanak az Erő akaratából.
Nagyon is komolyan veszi hát a pillanatot, most még véletlenül sem a visszafogottan lelkes, és Korriban elhagyása miatt hálás Lanari áll Ansonnal szemben, hanem valaki teljesen más. Mosolya örömtelen, hideg, gonosz, mint a legendák boszorkányaié. Sápadt arcával ellentétes fekete haja is csak ráerősít erre a benyomásra, érzi, tudja, de le sem tagadhatná most, talán még Erő érzékelésre képtelen lények előtt sem, hogy vele van az Erő sötét oldala..
- Te azokra hasonlítasz, akik miatt ide jutottam, - ténymegállapít hidegen, gyilkos tekintetét afféle pszichológiai hadviselésként Anson tekintetébe fúrva.
- Még mindegyikük arcára emlékszem, mindenkiére, akit akkor és ott felszeleteltem. Annyira hasonlítasz rájuk. Gree’vin és bandája. Nem lehet, hogy valójában a te barátaid voltak? De, biztos, hogy azok voltak..-beszéli meg magával, aztán, mintha a világegyetem legtermészetesebb mozdulata lenne bekapcsolja a fénykardot, amit csak egy fokkal szeret jobban azóta, hogy pengéje immár nem kék, hanem sárga.
Még is fegyvere fénye és puszta zümmögése is erővel és önbizalommal tölti el.
Támadóállásba egyelőre még sem helyezkedik, csak ügyesebb jobb kezével a föld felé lógatja a kardot, kicsit még is megemelve, hogy azonnal védekezhessen, ha kell, közben pedig balját lazán maga mellett tartja.
Szíve szerint most azonnal támadna, annyi azonban csak megmaradt a Jedi Rendtől kapott kiképzésől, hogy nem akar „sportszerűtlen” lenni. Ha már ez párviadal tisztán akar győzni.
Vár hát valami jelre, néhány szóra, vagy bármi másra, ami arra utalna, hogy küzdelmük elkezdődött..

Könnyedén felkacag. Nem ellenfelén gúnyolódik ezzel, sokkal inkább az egész helyzet abszurditásának szól. A lány ugyanis roppant hatékonyan, alig pár másodperc alatt demonstrálta Anson sötét oldallal kapcsolatos fenntartásainak több okát is - mindenképp sokkal gyorsabban, mint ahogy azt a zsoldos képes lett volna megfogalmazni. Az meg külön ironikus, hogy sith léte ellenére udvariasan megvárja, amíg ellenfele összeszedelődzködik.
Előzetes figyelmeztetés nélkül ránt fegyvert, és félautomatára állítva kábító sugarakkal kezdi el bombázni ellenfelét egyik pisztolyával, mellkasra és fejre célozva, miközben a másikkal csak alkalmanként ereszt meg egy-egy lábakra célzott lövést, mikor úgy tűnik, ellenfelét nagyon leköti a fejmagasságban érkező találatok hárítása.
Mindeközben igyekszik tartani kettejük közt a távolságot; nincs kifejezetten ínyére a gondolat, hogy lézerpisztollyal közelharcba bonyolódjon.

Anson mindig is roppant büszke volt rá, hogy nagyon gyorsan tudott gondolkodni.

Épp ebből fakadóan bőven volt ideje vetődés közben realizálni, hogy ezt esélye sincs elkerülni, és még így is maradt pár tizedmásodperce némi bosszankodásra.

Miféle idióta küld egy sith képességeinek felmérésére olyasvalakit, akinek csak lézerfegyvere van, ráadásul pont olyan helyen, ahol az erőhasználó van előnyben? És miféle idióta használ halálos erőalkalmazást a munkaadója nála potenciálisan jóval értékesebb szövetségesén? A sitheknek tényleg csak két fajtája van, az inkompetens és a teljesen megbízhatatlan...

De legalább nem kell attól tartani, hogy veszélyforrásnak tűnök a szemükben - villan fel egy leheletnyi mosoly az arcán, mielőtt az energianyaláb mellkason találja, újabb égésnyommal gazdagítva páncélja mintázatát, és jó időre megfosztva őt a lehetőségtől, hogy további gondolatok futhassanak végig az elméjén.

Ostoba lány, ez csak egy illúzió, ott áll mögötted... - gondolja Anson, miközben a Zeron számára ideális távolságot (elég közel ahhoz, hogy a kitérés komoly problémát okozzon, de nem olyan közel, hogy a lány megvághassa, ha egy esetleges előérzet miatt fegyverét előreszegezve megpördülne) és szöget (hirtelen fejmozdulatok lehetőségéről és a perifériás látásról ne feledkezzünk meg) méregeti.

- Ez nem volt különösebben bölcs dolog, kisasszony - szólal meg rekedten, miközben Lanari kikapcsolja fénykardját. Hangjában leginkább az ígéretes diákját kiigazító tanár akadémikus tárgyilagossága érződik, neheztelésnek vagy gyűlöletnek árnyéka sem. - A jövőben szíveskedj tartózkodni a hasonlóktól, ha azt kívánod, hogy egyenrangú felekként dolgozzunk együtt...

Várja, hogy mikor robbannak ki a kékes villámok az exjedi háta mögül kaján vigyorral előrelépő twi-lek ujjaiból. Elvégre hogyan is tagadhatná meg magát az Inkvizítor... ebből nyeri hatalmát.

Hűvösen végigméri Zeront.

- Minden valamire való titok értéke csak és kizárólag életekben mérhető, Inkvizítor - feleli a feltétlenül szükségesnél talán picit élesebben. Azonban nem híve a fölösleges konfliktusoknak, úgyhogy nem oktatja ki a fiatal sithet, bár lenne miről. Különben is, ha engedne a büszkeségének, és felfedné a lapjait, azzal csak beleesne abba a csapdába, amit az előbb sikerült elkerülnie.

Zeron lecseszése, a lány ostoba mentegetőzése és Korriban egyre jobban elméjére nehezedő kisugárzása együtt már soknak bizonyul Anson számára.

- Elment az eszed? Figyelmeztetés nélkül rád támadtam egy kábító fegyverrel, amire te azonnal életveszélyes választ adtál! Jól jegyezd meg, gyermek: a sitheknek két fajtája van - akik képesek a konfliktusaikat az erővillámon kívül más módon is kezelni, és akik nagyon hamar holtan végzik! - sziszegi fagyos hangon, majd egy picivel enyhébben folytatja.
- Arról nem is beszélve, hogy ha az ellenfeleidnek egy csöpp esze van, természetesen nem fognak előre figyelmeztetni, mielőtt rád támadnának. Ha pedig a csöppnyinél valamivel több jutott nekik - itt enyhe él lopózik a hangjába, és egy sanda oldalpillantást vet Zeron felé -, akkor a küzdelem nem nyilvánosan, erős Sötét kisugárzású környezetben fog megtörténni, hanem kapsz egy névtelen üzenetet, amiben egy elhagyatott gyártelepre hívnak, és mesterlövészpuskával két kilométerről tarkón lőnek; de ha valamilyen csodás előérzetnek köszönhetően ezt el is tudod kerülni, akkor is felrobbanthatják alattad az egészet, mert előzetesen telepakolták aknákkal...